Ha most építkeznék…

Ha most építkeznék…

… és megnyerném a lottó ötöst és találnék megfelelő telket és a csillagok is úgy állnának, akkor valami ilyesmit építenék.

Teljesen minimál, lapostetős ház, egyszerű téglatestek keresztben elforgatásával. A lisszaboni tervezők egy tökéletes formát találtak ki, ahol a pince szint is fontos szerepet játszik az épület tömegében. A hatalmas eltolható üvegfalak és a gyönyörű táj már csak hab a tortán.


















Via

Related Posts with Thumbnails
Oszd meg

Comments Closed

1 comment

  1. Edina

    Gyönyörű, hajjaj de mennyire – de számomra egy kicsi túl steril a belső tér, maximum kétemberes. Egyébként valóban pompás. A bejárati ajtóhoz vezető lépcsősor talán azért tűnik soknak, mert hosszú, az egész olyan, mintha nem egyszerűen egy lépcső lenne, hanem egyfajta elválasztó és átvezető is a ház nyugalmába, fehérségébe. Bennem egy kicsit zen-szerű érzést kelt az egész az enyhe lejtéssel; sétára késztet, és hagy időt arra, hogy a bejárathoz közeledve az ember befogadja a látványt. Persze lehet, hogy csak egy belemagyarázás az egész. :-)
    Elgondolkodtam a ház színein, és valahogy az az érzésem, hogy bármennyire is idegen nekem ez a steril fehérség, az biztos, hogy a kinti világ így még hangsúlyosabb és dominánsabb a hatalmas üvegfelületeken keresztül. Szerintem. :-)
    Részemről Rocio Romero “LV SERIES” házaiért vagyok odáig, nagyon modern, de nem ennyire minimalista a külső, a belső nagyon rugalmasan alakítható (ráadásul még könnyűszerkezetes is), de talán Önnek is tetszene a koncepció az eddig látott munkái alapján. (Magyarok közül meg Jurtin építész úr pár munkája a szívem pici csücske. :-) ) A “ha megnyerném a lottó ötöst” kezdetű álomról meg ne is beszéljünk inkább.
    Visszatérve erre a házra, ez egy “nyugalomsziget”, ahol az ember képes valóban pihenni. Feltételezve, hogy nincsenek szomszédok. :-D

    E.

Comments are closed.